Ha megkérdezzük az embereket, hogy melyiket tartják a világ legveszélyesebb állatának az emberek döntő többsége kapásból a cápát mondaná. Nagyobbat nem is tévedhetnénk.
Még akkor is, ha a legtöbbjüknek még csak esélyes sincs az élete során cápával találkozni, mégis ez az állat a rettegés tárgya. Esetleg még szóba kerül az oroszlán és a krokodil.
Pedig a statisztikák szerint ezek nem is annyira rémes állatok. Meglepő lehet a tény, de évente a tündéri víziló több embert öl meg, mint a krokodil. A vízilónak erős a területvédő ösztöne, és élő tankként ront neki bárkinek, süllyeszti el a csónakokat, ha azok a területükre tévednek. Még a krokodilok is félnek tőlük. Ugyanez a helyzet a szavannán. Az oroszlánoknál veszélyesebbek a gnúk és az elefántok, legalábbis több embert ölnek meg évente.
Ami a cápákat illeti, még a leggyilkosabb húszba sem férne bele. Évente a világon kb. 10 áldozatuk van. Ennél még a tehenek és a lovak is több ember haláláért felelősek. Ha nem halálról lenne szó, akkor még vicces is lenne, hogy a legnagyobb utas biztosító statisztikái szerint a fáról leeső kókuszdió is több emberrel vége, mint a cápa.
A világ legveszélyesebb állata még az embert is megelőzi a listán. (Fajunk évente becslések szerint 500 000 ember haláláért felelős) Ez az állat mintegy két és fél milligramm tömegű, és akár egy újsággal is agyon lehet csapni.
Egyik állattól sem kell annyira tartanunk, mint a szúnyogoktól. A szúnyogok betegségeket terjesztenek, például maláriát, amely mintegy 3,2 milliárd emberre jelent állandó veszélyt. Évente mintegy 200 millió ember kapja el a betegséget, ami a becslések szerint kb. 600 ezer ember halálát okozza. Ez több mint Debrecen, Szeged és Miskolc lakossága együttvéve.
De nem csak a maláriától kell tartani. Ott van például a nyugat nílusi láz, a Dengue-láz, vagy a Chikunguya-láz. Bár ezek olyan egzotikus betegségeknek tűnnek, javarészt a trópusi országokban szedik áldozatukat, mégis egyre nagyobb veszélyt jelentenek ránk is. Ezek a betegségek megjelentek már az Egyesült Államokban is, a Dengue-láznak évente csak ott átlagosan 22 000 halálos áldozata van, a chikunguya-vírus pedig trópusi betegsége ellenére már az USA 47 államában tűnt fel.
A szúnyogok és a betegségek a klímaváltozással együtt terjeszkednek. Az Egyesült Államokban a járványügyi központokban folyik a harc a szúnyogok ellen. A 15 000 ember foglalkoztató 6,6 milliárd dollár költségvetésű intézmény a világ legmodernebb technikáit használja, de mégis gyakran a klasszikus módszerek a a leghatékonyabbnak. A kutatók nem féltik a bőrüket, a vérüket adják a tudományért.
A szakemberek hetente 500-1000 szúnyogot táplálnak a saját vérükkel, hogy életben maradjanak és szaporodni tudjanak. Az utódaik amint felnőnek szintén a kutatóból fognak lakmározni. A kutató azt még érzi, ha a szájszervük áthatol a bőrén, de már nem érzi azt a fájdalmat, amit mi átlagemberek. Egy adott munkanapon akár egy-kétmillió szúnyog is repked a laborok területén.
A kutatás nem egyszerű. bár általában csak szúnyogokról beszélünk, csak Észak-Amerikában 182 faj él, ebből csupán 25 terjeszt betegségeket. De például a maláriát csak nőstény szúnyogok terjesztik.
A kutatók azon dolgoznak, hogy hatékonyabb irtási módszereket találjanak. A szúnyogokkal végezni nem egyszerű feladat, mert folyton változnak és alkalmazkodnak. Korunk egyik legnagyobb kihívása, hogy a szúnyogok rezisztenssé válnak a rovarölő szerekkel szemben. Ez nagyon nagy gond, a vérszívókkal egyre nagyobb a gond, Dél-Kelet-Ázsia egyes vidékein már teljesen ellenállnak a szereknek. Ezt először 2008-ban, Kambodzsában észlelték. Azóta azt látjuk, hogy egyre szélesebb területeken jelentkezik, és félő, hogy más kontinensre is átterjedhet.
A kutatók az előtt akarnak végezni a rovarokkal, mielőtt fertőzhetnének. Ez egy versenyfutás az idővel. Az időjárás előrejelzések szerint a felmelegedés a következő évtizedekben eléri a világ eddig mérsékelt éghajlatú területet is és a melegedés a szúnyogok szaporodásának kedvez. A Malária akár a mediterrán térségben is megjelenhet.
A legfrissebb adatok a zika-vírusról egyre aggasztóbbak, minél többet tudunk erről a betegségről, annál ijesztőbb. A betegség, amely nem csak a szúnyogok csípésével, de nemi úton is terjed, már hetven országban okozott megbetegedést. Az egyik legnagyobb veszélyt a várandós nőkre jelenti, mert a magzatoknál kisfejűséget okozhat. Becslések szerint 2 milliárd ember él a betegséggel fertőzött zónában.
Azonban a globális felmelegedés hatására a meleg éghajlatot kedvelő vírus megjelenhet a most még hidegebb régiókban is. Ha a felmelegedés pesszimistább forgatókönyveit vesszük figyelembe, 2080-ra Dél- és Kelet-Európában is megnőhet a fertőzés kockázata.
A betegséget az ázsiai tigrisszúnyog terjeszti, amely már felbukkant hazánkban is. Szerencsére még nincs állandó magyarországi populációja, csekély az elterjedése, de minden évben találnak példányokat.
Ha így folytatódik a globális felmelegedés, az évszázad végéig világszerte körülbelül egymilliárd ember válhat a betegségterjesztő szúnyogok új áldozatává. A klímaváltozás jelenti a legnagyobb és legátfogóbb fenyegetést a globális egészségbiztonságra.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a több mint nyolcvanezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.