Toochee

Luxusszállás a nemzeti parkban.

A Krüger Nemzeti Park Dél-Afrika észak-keleti határán található. A Paul Krüger által 1898-ban alapított park a világ egyik legrégebbi és legismertebb parkja és egyben a legnagyobb dél-afrikai természetvédelmi terület 18.989 km2 területtel. Nagyvadakban dúskáló ligetes szavannái, part menti erdői és a nagy füves síkságai állatok sokaságának természetes lelőhelyei. A parkban, a Sebie-folyó partján várja vendégeit a Lion Sands Game Reserve, néhány különleges szálláshelye, ahol a luxus igazán természetközeli.

Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a közel 100.000 főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

(via)

A levegőből sokkal jobban látszik.

A dél-afrikai urbanista utcai művész, Falco nem szakadt el a környezetétől. Az ország egyik legismertebb graffitisének falfestményei gyakran hasonlítanak a helyi vadvilághoz, amelyek ügyesen ötvöz az épületek különféle elemeivel, például ablakokkal, csövekkel vagy légkondicionálókkal. 2010-ben a Falco elindította az "Egyszer a városban" című projektet, ahol a szegény környékeket szabadtéri galériákká alakította, amelyek vonzzák a turistákat.

Ráadásul Dél-Afrikában, a Limpopo-folyó partján. Kibérelhető.

Egy kis kőkorszaki nyaralás

Ki akarod próbálni, hogy nyaralnál Frédinél a kőkorszakban?

Esti pezsgőzés az égő olajoshordó mellett.

A tematikus szállodák és éttermek alternatív és fantasztikus élmény kínálnak az embereknek, és nagyon népszerűek a turisták körében.

Feltéve, ha ezt ízlésesen hozzák létre. De a Viskóváros (Shanty Town) talán az egyik legízléstelenebb és legérzéketlenebb tematikus üdülőhely, amit valaha készítettek.

Ez a jobb sorsra érdemes dél-afrikai család a nagy festésre készülve bevásárolt. Csekély hét liter festéket helyeztek el hátul, majd elindultak hazafelé. Azonban a kereszteződésben sikerült egy másik autóval összeütközni. Az ütközés miatt viszonylag kevés kár keletkezett, de az önbecsülésük súlyos csorbát szenvedett.

El lehet képzelni gonoszabb tréfát, mint fehérből feketévé válni egy fajüldöző rendszerben? Pedig megtörtént.

1973-ban Rita Hoefling élte a fokvárosi fehér háziasszonyok átlagos kiegyensúlyozott életét, és élvezte mindazt a jót, amit az apartheid rendszer a fehéreknek biztosított. Bár most divat a napbarnított bőr, évszázadok óta a bőrszín faji megkülönböztetés alapja. A huszadik század második felében Dél-Afrika a faji megkülönböztetés fellegvára volt, ahol a megkülönböztetést az állami törvények szintjére emelték. Külön éltek a fehérek és a feketék, külön buszokon utaztak, külön üzletekben vásároltak, külön padon ülhettek a parkban, külön wécét, strandot, medencét iskolát, kórházat használtak. A törvények gondosan védték a felsőbbrendű fehér fajt, az etalon a hófehér bőr volt. Itt a legkisebb bőrelváltozás is súlyos következményekkel járt. A más színűek közötti szexuális kapcsolatot bűncselekményként üldözték.