A klímaváltozás hatása drámaian látszik az Alpok gleccserein. Ez a vidék a világ egyik legnagyobb és Európa legfontosabb édesvíz tartaléka. A Duna és így Magyarország vízellátása is ezektől függ. 
Az Alpok vízellátása nélkül Európa puszta sivatag volna. A kontinens nagy folyói, a Rajna a Pó, a Rhône és a Duna kiszáradnának. Minden évben körülbelül 260 köbkilométer víz folyik le az Alpokból, ez a Balaton vízmennyiségének közel 140-szerese.
Az Alpokban több mint 5000 gleccser található. A hegyekben megolvadt hó és jég, valamint a gleccserek vize látják el Európát vízzel. A hegyeknek emellett fontos esőmegfogó szerepük van. Az Atlanti óceán felől érkező nedves légtömegek a hegyek oldalának ütközve csapadékként engedi ki a nedvességet.
Amikor a klímaváltozás kerülnek szóba, eszünkbe sem jutna Svájc, pedig a kontinens közepén elterülő országot az átlagosnál jobban sújtja.
Az alpesi gleccserek körülbelül 2,5 millió éve léteznek. De minden jel arra mutat, hogy a gleccserek korszaka leáldozott. Például a 3466 méter magas svájci Jungfraujoch átjáró alatt három nagy jégár folyik össze, több mint 900 méter vastag jégfolyamot hozva létre. De még ez a roppant jégtömeg sem tud ellenállni a felmelegedésnek. 1850 óta száz méterrel húzódott vissza a gleccser.
A klímaváltozás hatása drámaian látszik a gleccsereken. Ez a vidék a világ egyik legnagyobb víztartaléka. Az európai gleccserek a világ édesvízkészletének mintegy háromnegyedét tartalmazzák. De a jégárak zsugorodnak. 1800-as évek közepe ót Svájcnak a gleccserekkel fedett felületének csaknem fele tűnt el. A változásnak furcsa bizonyítékai vannak. Caspar Wolf svájci festő 1774-ben festette meg az alsó Grindenwald-gleccsert. ma ennek már nyoma sincs. A Gelterhorn-nyereg és a Gelterhorn-gleccser már alig felismerhető. A masszív jégpáncélból és a csonthó területből már csak hófoltok maradtak.
A globális felmelegedés a teljes látképet megváltoztatta. A két Grindenwald-gleccser leért a völgy aljáig. Hajdanán a jégkereskedők Párizsba szállították az ételhűtésre kivágott jégtömböket. 2007-ben már több száz métert kellett gyalogolni a völgy aljától. Mára már gyakorlatilag nem látszik az egykor hatalmas Felső-Grindenwald-gleccser. A völgyet ahol most a folyó tör át, nem régiben még vastag jég töltötte meg. Ami hajdan Svájc legfőbb látványossága volt, az már eltűnt, csak a puszta csiszolt sziklafalak maradtak utána.
A Stein-gleccser, amely a Susten-hágó egyik látványossága, igazi negatív rekorder, egyetlen év alatt több mint 150 méterrel húzódott vissza, így ez lett Svájc leggyorsabban eltűnő gleccsere.
A klímaváltozásnak egészen különleges következményei vannak. Az Alpok legnagyobb gleccsere, az Aletsch egyik lejtője megcsúszott. A Moosfluh nevű lejtő gyorsabban mozog. A 1990-es évek elejéig a Moosfluh évente egy centiméternél is kevesebbet csúszott a völgy felé. Most ez évi 30 centiméterre nőtt. A lejtő instabilitásának a gleccser visszavonulása és így a klímaváltozás az oka.
Más jellegű veszélyeket is rejt a gleccserek visszahúzódása. A jég megtámasztotta a sziklafalakat. De egyre többször omlik le a biztonságosnak látszó sziklafal, egyre gyakoribb a sziklák köré cementálódott jég felolvadásából származó kőomlásos baleset. 10 éve még biztonságosnak nevezett útvonalak, gyönyörű panorámát biztosító kilátó párkányok lettek életveszélyesek.
A svájci adatok riasztóak. A kis jégkorszak idején, az 1850-es években volt a legnagyobb a svájci gleccserek kiterjedése. A jéggel fedett terület elérte az 1735 négyzetkilométert, ez Zürich kanton méretével egyenlő. Napjainkra már csupán 890 négyzetkilométer.
A jég eltűnése drámai. A hetvenes évek elején még 2150 gleccsert tartották nyilván. Mára a harmada már teljesen eltűnt, csupán 1400 jégfolyamot lehet megszámlálni.
Hasonló mértékben tűnt el a bennük tárolódott jég. A kis jégkorszak idején még 130 köbkilométernyi jéggel számoltak. Mára a nagyja eltűnt, csupán 54 köbkilométer maradt. A jég 60 százalék a olvadékvíz formájában eltűnt a völgyekben. 2016-ban egyetlen év alatt 900 milliárd liter, vagyis csaknem egy köbkilométerrel csökkent a mennyiség.
Ez a víz a tengerekben köt ki és hozzájárul a globális vízszintemelkedéshez. Az olvadás 2100-ig további 30-100 centiméterrel emeli meg a tengerszintet.
Persze a gleccserek a történelem során, mindig is növekedtek és csökkentek. 20 000 évvel ezelőtt még hiába kerestük volna Svájcot, akkor még a későbbi ország teljes területét jég fedte. Azonban az elmúlt 150 évben egyértelműen kimutatható az olvadás drámai felgyorsulása.
A klímaváltozás mindenhol szembetűnő. Szakértők szerint nem lehet megmenteni a svájci gleccsereket. Becslések szerint az évszázad végére már csak a legnagyobbak fognak megmaradni. Ha még szeretnénk élőben látni jégfolyamot, minél előbb keressünk fel egyet.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a több mint 95.000 főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
