1995. május 17-én napfényes, meleg nap volt San Diegoban. Az egész rendőrség egy ámokfutó járművet üldöz: egy tankot.
San Diego az Egyesült Államok nyolcadik legnagyobb városa. A rendőrség a szokott rutinfeladatait végzi, a rendőrségi helikopter az utcai forgalmat figyeli. A központos riasztja a pilótát, az egyik közeli városrészbe irányítja, hogy segítse a járőrök akcióját. A kocsik egy lopott tankot kergetnek.
Az M60A1 Patton az Egyesült Államok közepes harckocsija, jelentős számban tartják hadrendben. Súlya 57 tonna, gépfegyvere mellett egy 105 milliméteres löveggel rendelkezik. Azon a májusi napon egy veterán katona lopta el a harceszközt a Nemzeti Gárda San Diegoi fegyverraktárából. A célja egyszerű volt: törni-zúzni.
A tank a kertvárosi utcákon száguldott és mindent letarolt, amit csak lehetett: tűzcsapokat fordított ki a földből, közlekedési lámpákat döntött ki, és parkoló autókat taposott el. A rendőrautók követték a járművet, de nem állhatták el az útját. Még abban sem lehettek bizonyosak, van-e lőszer a fegyverzethez.
A rendőrök hangosbemondón keresztül riasztották a lakosokat és a gyalogosokat, hogy azonnal hagyják el az utcákat, és próbáljanak biztonságos helyre bújni. Kétségbeesetten próbálták megtisztítani az utcákat a tank előtt.
Az M60-as azonban csak robogott észak felé az utcákon. Átgázolt autókon, összetört egy lakóautót. De a mozgó járművekre is vadászott. Több autós is csak a reflexeinek vagy a véletlennek köszönhette életét. A tank kétszer is úgy ment át kereszteződésen, hogy egy autó csak tizedmásodpercekkel korábban haladt át keresztben.
A tank vezetője hamar megunta a kertvárosi rongálást és kihajtott a főútra. továbbra is irtotta a tűzcsapokat és az oszlopokat. Tizenöt perces tombolás után ráhajtott az autópályára. A rendőrök teljes tanácstalanságban követték, nem tudták, hogyan állíthatnának meg egy ilyen acélmonstrumot.
A vezető hamarosan a Balboába vezető gyalogoshíd ellen fordult. Nekihajtott a híd lábának és megpróbálta kidönteni. Nem sikerült, ezért folytatta a száguldást. A sztrádarendőrség végig kísérte a tankot és terelte el előle a forgalmat.
Mivel ezen az oldalon semmilyen pusztítandó célt nem talált, egy kilométerrel arrébb a vezető megpróbált átvágni a szembejövő sávokat elválasztó betonterelőkön. Azonban a tank fennakadt a dupla betonfalon. Kapart, okádta a füstöt, de a tank hasa felfeküdt a terelőre. A jármű mozgásképtelenné vált.
Rendőrautók álltak meg körülötte, rendőrök másztak fel a jármű tetejére, és fémvágókkal próbálják meg kinyitni a torony fedelét. A vezető eközben is a meneküléssel próbálkozott, de a jármű nem mozdult. A vezető nem volt hajlandó megadni magát, végül egy rendőr lelőtte.
A 23 perces, televíziós kamerák előtt zajló üldözés legdrámaibb pillanat az volt, amikor a tank átgázolt egy szerencsére üres lakóautón. Az őrült száguldás okozta károk: negyven megsemmisült autó, szökőkutak tucatjai, amelyek a letört tűzcsapokból fakadnak, megrongált közlekedési lámpák. De szerencsére személyi sérülés nem történt.
Az elkövető Shawn Nelson, harmincöt éves háborús veterán, munkanélküli vízvezeték-szerelő volt. Életének utolsó öt éve már előre jelezte a bekövetkező tragédát. Nelson ekkor már évek óta a metamfetamin rabja volt. A szert eredetileg figyelemhiányos hiperaktivitási szindróma és narkolepszia kezelésére használják, de a kábítószerként is ismert, eufóriát és izgalmi állapotot okoz, ami hamar függőséghez vezet. A szer használói kényszeres cselekvéseket végezhetnek, mint például a takarítás, kézmosás vagy tárgyak babrálása. Elvonási tünetként túl nagy alvásigény, túlzott étvágy és depressziószerű tünetek, valamint a szer utáni sóvárgás és szorongás jelentkezhetnek.
Nelson 1990-ben motorbalesetben hát- és nyaksérüléseket szenvedett. Hanyagság és testi sértés, és jogtalan fogvatartás miatt beperelte a kórházat, és másfélmillió dollár kártérítést követelt. Állította, hogy beleegyezése nélkül kezelték. A pert elvesztette, és a kórház viszontkeresettel élt, az orvosi és jogi költségek címén 6400 dollárt követelt.
Felesége hat év együttélés után 1991-ben beadta a válópert, 1992-ben újabb tragédia érte: mindkét szülője meghalt rákban. Nelson ekkortájt kezdett nagyon furcsán viselkedni. Szomszédai panaszt tettek a hatóságoknál, hogy éjszaka szobatársával ordibál. Egyszer aranyat próbált keresni a kertjében, ezért egy négy és fél méteres gödröt ásott. Nelson horgász cimborája, Carson Honings mesélte később, hogy a bánya lett Nelson "új hobbija". 1995 februárjában tájékoztatta a hatóságokat bányaszati terveiről, de mivel saját földjén végezte, erre nem volt semmi szükség. Áprilisban két keresetet is benyújtott a város ellen, összesen kétmillió dollár értékben. Egyiket gondatlanság, a másikat törvénytelen letartóztatás miatt.
Nelsonnnak állandó fájdalmakat okoztak nyak és hátsérülései, és miután teherautójából ellopták szerszámait gyakorlatilag csődbe ment. Jövedelme nem volt, a közműveket elzárták nála, háza árverezésre került. 1995-ben barátnője meghalt kábítószer túladagolásban.
Két héttel a rombolás előtt Nelson arról beszélt barátjának, hogy sokat gondol az öngyilkosságra, és az oklahomai robbantás jó dolog volt. A rendőrségi vizsgálatot később megállapította, hogy semmilyen kapcsolatban nem ált a robbantókkal.
Május 17-én, délután öt órakor Nelson a Nemzeti Gárda telephelye előtt ment el Chevrolet furgonjával. A kapu általában zárva van 5 óra után, de mivel aznap az alkalmazottak későig dolgoztak, a kaput nyitva hagyták. A járműudvaron egy lélek sem volt. Nelson bement, és valószínűleg feszítővassal nyitotta ki az első tank fedelét. Elindítani egyszerű, hiszen nincs szükség indítókulcsra, csupán egy gombnyomásra. Az első felfeszített tank nem indult. A második sem. Mikor a harmadik tankba mászott be egy gárdista észrevette. Nelsonnak sikerült indítani és kihajtott az udvarról. A gárdista a telefonhoz rohant és értesítette a rendőrséget. Szerencsére a lőszert egy másik épületben tárolták, Nelsonnak nem volt lehetősége tölteni.
A golyó a férfi vállán hatolt be és az egész testén áthaladva okozott halálos sérüléseket. Bár azonnal kihúzták a tankból, és kórházba szállították, rövidesen meghalt. Sokan feltették a kérdést, szükség volt-e Nelson lelövése. Tom Hall rendőrkapitány nyilatkozta, hogy felszólították Nelsont, adja meg magát, de folyamatosan próbálkozott szabadulni a csapdából, előre-hátra ringatva a tankot. Abban a pillanatban 35 autó jött a szembe sávokban. Ha akkor elszabadul a tank, emberek haltak volna meg.
Az ügyből óriási biztonsági botrány kerekedett a Nemzeti Gárdánál, különösen azért, mert az incidens mindössze egy hónappal az Oklahomai robbantás után történt. A vizsgálat megállapította, nem csak a kapu volt nyitva, de a bázist kerítő szögesdrótkerítés is több helyen sérült volt. A telephely tisztviselői elmondták, csak kevesen kapnak a járművekhez kulcsot, és a kerítéstől távol parkolják a járműveket. És egy tankot csak olyan személy tudja elindítani, aki megfelelő szaktudással rendelkezik. A felülvizsgálat után megszigorították a biztonsági intézkedéseket.
Az esetről dokumentumfilm is készült Külvárosi háborús történet (Cul de Sac: A Suburban War Story) címmel. A Megadeath trash metál banda az esetet feldolgozta The Right to Go Insane című számának videójában.
Bátyja, Scott Nelson mondta: "Igazuk volt a rendőröknek, hogy lelőtték a bátyámat… A bátyám jó ember volt. Szeretett segítsek másokon. Csak magán nem tudott segíteni."
A történet a hiradóban:
A Megadeth klipje:
Ezt láttad már?
Ne hagyd ki a többit sem (ugrás a főoldalra).
