Egy rövid völgy Arizonában, amelyet szavakkal lehetetlen leírni. Ezt a helyet Manitou őrült jókedvében teremthette.
Egyesült Államok, Arizona. A navahók földje. A költői nevű "Prérifarkas Bucka" Nemzeti Park a Navahó törzsi parkok közül az egyik. Kietlen, forró pusztaság.
Mégis ez a föld Észak-Amerika néhány legszebb látnivalóját rejti. Az Antilop-kanyont szó szerint rejti.
Már maga a völgy is elképesztő.
Az erózió különös formákat, elképesztő hullámokat vájt a felszínbe.
A puha homokkővet (ez a típus a helyről a navahó-homokkő nevet kapta) évmilliók eróziója alakította.
De a Föld egy különös hasadékot rejt.
A hasadék bejárata sem feltűnő.
De mögötte elképesztő csoda rejtőzik.
Az Antilop-kanyon az amerikai Délnyugat legnépszerűbb, legtöbbet fényképezett keskeny kanyonja. A Két szakasza vált a fotózók közt híressé: a Felső Antilop-kanyon (vagy Hasadék) és az Alsó Antilop-kanyon (vagy Dugóhúzó).
Az Antilop-kanyont elsősorban a futóárvizek alakították. Az esővíz, különösen a monszunidőszakban, összegyűlik a kanyonok feletti nagy területű medencében, felgyorsul, homokot ragad magával és beözönlik a levezető hasadékokba.
Mint a folyékony smirgli, zubog végig a vájatokon, folyamatosan alakítva azt. Ezek az idő folyamán egyre mélyülnek, szegélyeik jellegzetes folyóvíz alkotta formákat kialakítva lekerekítődnek.
Az Antilop-kanyont csak vezetővel együtt látogatják a turisták, részben mert az esős évszakban a gyorsáradások veszélyessé teszik. Elég, hogy a kanyontól több tucat mérföldnyi távolságra eső essen, és a kanyont szinte előzetes jelek nélkül hirtelen vadul rohanó ár öntheti el.
2006. október 30-án egy ár 36 órán keresztül özönlött itt keresztül. Volt, hogy az Alsó Antilop-kanyont öt hónapra lezárták. 1997. augusztus 12-én egy ilyen gyorsáradás tizenegy turistát ölt meg az Alsó Antilop-kanyonban, pedig aznap a helyszínen alig esett eső.
A Felső Antilop-kanyon navahó neve Tse bighanilini, „a hely ahol a víz sziklákon keresztül fut.” Ez a látogatottabb a kanyonok közül, egyrészt mert bejárata és teljes járata a "földszinten" van és nem kell hozzá mászni, másrészt a kanyonok különleges jelensége, a fényoszlop-képződés sokkal gyakoribb itt, mint az Alsó Antilop-kanyonban.
A fényoszlopok leggyakrabban a nyári hónapokban jelennek meg, amikor a nap magasan áll. A kanyon azonban télen is rendkívüli természeti szépségeket kínál. A télen készített fotók színei kevésbé ragyogóak. A reggel középi és délután közepi túrák gazdag vörös, bordó és kékes színárnyalatokat kínálnak.
A felső kanyontól néhány kilométerre található Alsó Antilop-kanyont a navahók Hasdeztwazi („spirális sziklaívek”) néven ismerik.
A kanyonba vaslépcsők vezetnek, korábban csak kötéllel és létrákon lehetett bejutni. A felső kanyonnál nehezebb séta, hosszabb és egyes helyeken jóval keskenyebb.
A hely védelme érdekében már csak napi húsz turista látogathatja.
Csatlakozz a közel négyezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott találsz meg, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
Ezt láttad már?
Kelet csodái: A leszálló sárkány öble
Norvégia csodái: egy különleges hegyitúra
Ne hagyd ki a többit sem (ugrás a főoldalra)
