Ha szabadon kalandozhatnánk a naprendszerben, fantasztikus helyekre juthatnánk el, ahol elképzelhetetlen csodákat láthatnánk. Keressük fel a leghidegebb helyet, ahol jégvulkánokat, a legmagasabb gejzíreket, derékszögben szálló füstöt találunk.
Ha már utazunk, akkor lépjük igen nagyot. Látogassuk meg a Naprendszer legkülső bolygóját, a Neptunuszt. Ezt a megtisztelő címet a Plútó lefokozása óta tölti be, bár tény, hogy ezt a rangot időnként önállóan is kivívta, mikor a Plútó pályája a Neptunuszén belül esik
A Neptunusz a negyedik legnagyobb átmérőjű, a harmadik legnagyobb tömegű, de a legkisebb óriásbolygó. A Földnél hatvanszor nagyobb, gázóriásként nincs szilárd felszíne. Ha itt akarunk felfedezni érdekességeket, akkor a holdak között kell körülnéznünk. A Neptunusz hetedik és egyben legnagyobb holdja a Triton. Csaknem olyan távolságban kering a Neptunusz körül, mint a Föld körül a Hold. A Holdunknál huszonöt százalékkal kisebb az átmérője, és feleakkora a tömege. Viszont ez a tőlünk ötmilliárd kilométerre lévő fagyott világ a naprendszer talán leghidegebb holdja. Felszínének hőmérséklete mínusz kettőszáznegyven fok, vagyis alig harminc fokra közelíti meg az abszolút nulla fokot. A szakemberek néha csak fagyott jéggolyónak becézik.
Furcsa mód ez a hold mégis csupa mozgás. A hold dinamikus és aktív, a naprendszer néhány legérdekesebb képződménye itt található. Itt találhatók a legmeghökkentőbb vulkanikus alakzatok. A fagyott felszínt vulkánok és gejzírek teszik változatossá. Számunkra elképzelhetetlennek tűnik itt a Földön a vulkanikus tevékenység és a jég. De nem a Titánon. Felszínét vulkánok, és olvadt jég alakította.
Az ember a Tritonon talált elősző jégvulkánt. A vulkán alapja mélyen van, ahol a Triton gyenge belső hője megolvasztja a jeget. A Kisebb sűrűségű olvadt jég a felszínre emelkedik, és robbanásszerűen elárasztja a holdat. Nem olvadt kőzettel, hanem olvadt jéggel. Olvadt jég alatt most ne folyékonyra gondoljunk, hanem leginkább a jégkására emlékeztető halmazállapotú anyagra. A feltörő anyag a sárvulkánokhoz hasonlóan távozik a kürtőből, és viszonylag lassan fagy meg. A kásás jégláva lenyűgöző szobrokat és alakzatokat hoz létre, mintha az egész felszín egy őrült szobrász kiállítóterme lenne.
A jégvulkánoknál is szürreálisabbak a Triton nagy erejű gejzírjei. A Földön a gejzírek meleg vizű szökőforrások, a Tritonon forró nitrogén tör a magasba. A nitrogén forráspontja mínusz 196 fok, ezen a hőmérsékleten minden általunk ismert dolog törékennyé válik. A gumi és a rózsa szirma úgy törik, mint az üveg. Mégis a Tritonon keletkeznek a Naprendszer legmagasabb gejzírjei.
A nitrogén forrása közben gáz keletkezik, amelynek térfogata több százszorosára, több ezerszeresére növekszik. A nyomás egyre nő, végül a gejzír feltör. A kitörés sebessége tízszerese annak, amit valaha is a Földön mértek. Amikor a kitörés magassága megközelíti a Mount Everestét, a széntartalmától sötét gázok a Tritoni szél hatására derékszögben, a felszínnel párhuzamosan megtörik. A jelenség úgy néz ki, mintha a holdon kémények füstölnének.
Dr. Jeffrey Kargel Triton-geológus véleménye szerint ha a Triton felszínén akarnánk kirándulni, szükség lenne egy fűtött, nyomás alá helyezett űrruhára. Ha valaki lenne olyan ostoba, hogy e nélkül szállna ki az űrhajóból, három másodperc alatt szétpukkanna a feje, és a teste -230 fokosra fagyna. Olyan kemény lenne, mint az acél.
A Triton felszínén a gravitáció a földinek egytizenkettede, vagyis a Holdi gravitáció fele. Nagyon könnyűnek éreznénk magunkat, például tizenkétszer magasabbra ugorhatnánk, mint itt a Földön. A legbátrabbak megfelelő felszereléssel új sportágat űzhetnének, a gejzír-merülést. Különleges élményekben lenne része a bátor vállakozóknak: furcsa visszhangok, a hangsebességnél gyorsabban a felszínre törő gázok, és a fortyogó folyékony nitrogén.
A tudósok sokáig el sem tudták képzelni, hogy a fagyott jégvilágok ennyire érdekesek tudnak lenni. Ha a leghidegebb hold ennyire aktív, akkor milyen lehet a legmelegebb hely?
Ezt láttad már?
Ne hagyd ki a többit sem (ugrás a főoldalra).
