Egy emberre számolva messze a repülés károsítja legjobban a környezetet. A kutatók által kidolgozott szén-lábnyom kalkulátorok megdöbbentő számokat hoznak ki a különböző utazási formákról.
Bár a Covid-járvány betett a repülésnek, az elmúlt három évtizedben elképesztő méretekben nőtt meg a repülőforgalom, a fapadosok megjelenésével egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy repülőre szálljanak. Az utasok száma évente 5 százalékkal nő, jelenleg 4 milliárd jegyet váltanak egy évben a kereskedelmi járatokra. Átlagosan a nap minden pillanatában körülbelül tízezer repülő van a levegőbe, amelyen több mint egymillió ember utazik. Egy ilyen volumenű utazási módszert nem lesz egyszerű ésszerűbbé, környezetbarátabbá tenni.
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ennek komoly környezeti következményei vannak. Az olcsóság egyik oka, hogy a repülőgép-üzemanyag ára a légi forgalom magas emissziós értékei ellenre sem tartalmaz ásványolaj-adót, sőt a vasúti jegyekkel ellentétben a nemzetközi repülőjegyek árában nincs még áfa sem. A kerozinra általában sokkal alacsonyabb adók vonatkoznak, mint a többi üzemanyag-fajtára, és legtöbb országban nemhogy nem adóztatják külön a légitársaságokat az általuk okozott környezetkárosításért. Most a bolygó teljes széndioxid-kibocsátásnak a két százalékát okozza a repülés, és ha a tendenciák így folytatódnak, a század közepére elér a 16 százalékot.
Emellett meg kell nézni a repülés környezeti lábnyomát is, ebből kiderül, hogy a repülés a legszennyezőbb utazási mód. Például, ha két ember Budapestről Londonba utazik, akkor vonattal vagy busszal 187 kilogrammnyi a szén-dioxid-kibocsátás, személygépkocsival 280 kilogramm, repülővel pedig 472 kilogramm. A légiforgalom teljesítményegységenként, utaskilométerenként 451 gramm szén-dioxidot bocsát ki, dupláját a dízeles és benzines autókénak, nyolcszorosát a távolsági autóbuszokénak és több mint harmincszorosát a vasúténak.
Az sem mindegy milyen jármű hol okozza a szennyezést. A repülőgépek ráadásul a lehető legrosszabb helyen juttatnak a légkörbe más üvegházgázokat és környezetkárosító anyagokat is, vízgőzt, nitrogén- és kén-oxidokat, valamint ólmot. A repülőgépek a sztratoszféra alsó határán repülnek, minden egyéb közlekedési formához képest körülbelül három-négyszeres légszennyező, illetve klímaváltozást előidéző hatást okoznak. Ugyanis ebben a magasságban nagyon csekély a függőleges irányú légáramlás, ezért az itt kibocsájtott anyagok akár ötven – kétszáz évig is fennmaradhatnak ebben a régióban.
A reptereken is óriási a légszennyezés. Egy nemrégiben elvégzett felmérés Európa negyedik legnagyobb forgalmú repterét, az amszterdamit vizsgálta. Kiderült, hogy egyetlen repülő a felszálláskor másodpercenként 100 milliárd nagyon apró egészségkárosító részecskét bocsát ki. Ezeknek a részecskéknek a jelentős része annyira apró, hogy belélegzéskor belekerülhet a véráramba, és így a szervezetben bárhová eljuthat, ahol komoly elváltozást okozhat. Ez e szennyezés nem csak a repteret érinti, a repterektől akár tíz kilométerre lakók is a mindennapi légszennyezés háromszorosának vannak kitéve.
A klímaváltozás miatt a fogyasztók egyre tudatosabbá válnak annak felmérésében, életmódjuk miként hat a környezetre. Svédország – mint a környezetvédelem oly sok területén – nem csak a környezetvédők, de a kutatók is arra biztatnak, hogy repüljünk kevesebbet. A svéd kutatók az 1990 és 2017 közötti adatokat elemezve mutatták ki a drámai növekedést a légiközlekedésben. Az észak-európai országból induló nemzetközi járatok száma megkétszereződött ezen időszak alatt, az egy emberre jutó utazások száma 0,5-ről egyre emelkedett 2017-ben. Az utazások átlagos távolsága 2700 kilométer, ami a Stockholm-Madrid távolságnak felel meg.
A Chalmers Műszaki Egyetem kutatói megalkottak egy olyan kalkulátort, amellyel a fogyasztók könnyen kiszámolhatják a különféle közlekedési módozatok szénlábnyomát. Az online kalkulátorral egyszerűen kiszámolható a különféle közlekedési módozatok szénkibocsátása egy adott útvonalon.
Egy osztrák felmérés szerint az országban a légiforgalom 1990-ben 900 ezer tonna szén-dioxidot juttatott a légkörbe. 2017-ben már 2,3 millió tonnát, Ez annyi, amennyit másfél millió személygépkocsi bosát ki egy teljes év alatt. Ez alatt a 18 év alatt az Európai Unióban a légiforgalom szén-dioxid-kibocsátása a duplájára, 164 millió tonnára emelkedett.
2016-ban született egy egyezmény, amit több mint hetven ország írt alá. Önkéntesen vállalás célja, hogy 2020 után már ne növekedjen a repülés szén-dioxid kibocsátása. Bár egyre több lesz a repülő, és ezáltal nőni fog a kibocsátás is, de az iparhoz hasonlóan a légitársaságoknak is kötelező lesz kibocsátási kvótákat vásárolni.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz közel hetvenezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
