Toochee

Furcsa fotók a múltból.

A természet ijesztő pillanatai.

A gekkó beköltözött a játék pók testébe

Milyen elmebeteg találja ki ezeket?

A képeket látva érthető, hogy J. R. R. Tolkien - és előtte a kelta mesemondók - miért ilyen lényekkel népesítették be az angol erdőket.

Azon sem lepődnék meg, ha Gollam ugrana ki egy fa mögül.

Képzeljük el, ahogy reggel álmosan odaállunk a tükör, megvizsgáljuk ébredéstől elgyötört arcunkat, amikor hirtelen a tükörben feltűnik egy szellemfej. A hátunk mögött semmi. Lehet kutyáé, tigrisév, vagy valami más szörnyé, de a tükörképünk mellett (vagy éppen az arcunk helyén), a semmiben lebegve, minket utánozva gúnyol bennünket. Határozottan rémisztő gondolat nem?

A sütőtökből nem csak unalmas lámpásokat, vigyorgó tökfejeket, és egyéb idétlenségeket lehet faragni. Egy ügyes kéz, és az élénk fantázia igazi rémisztő csodákra képes. Hogyan lesz egy egyszerű sütőtökből egy művész kezében igazi műalkotás. Hogyan lesz a halloweeni ijesztgetésből a rémisztés művészete.

Erdők, amelyekben nem tanácsos a holtak éjszakáján sétálni. Fák, amelyek alatt nem akarunk állni halloweenkor.

A fákhoz különlegesen kettős a viszonyunk. Egyrészt gyönyörködünk bennünk, eltelünk a természet egyik legpompásabb teremtményével. Másrészt meglátjuk benne a félelmetest, a nem evilágit. A göcsörtök és odvak rosszindulatú arcot formáznak. Egy komor erdőben ahogy fölénk hajolnak az évszázados fák, a kopár ágak rémisztő karokként nyúlnak felénk, ha beleakad a ruhánk egy ágba… kész rémálom. nem csak éjjel, nappal is.