Az 1870-es években olyan tömegben áramlottak a bevándorlók New Yorkba, hogy a város képtelen volt befogadni ezt a rengeteg embert. Az emberek többsége nyomornegyedekben élt, kicsi szellőzés nélküli lyukakban, legtöbbször többedmagukkal. Csak keveseket fogadtak be a menhelyek, sokuknak még fedél sem volt a fejük felett.
A világban egyre nő a szakadék a szegények és a gazdagok között. Az emberiség lassan, egyre jobban kettéválik. Sokkal feltűnőbb ez a jelenség, ahol nagyobb a népsűrűség. Ezek a felvételek Mexikóban készültek, ahol mindössze egy fal választja el a lakóparkokat a nyomortelepektől. Mintha két össze nem illő képet raktak volna egymás mellé. A képeket nem módosították, nekünk kellene változtatnunk a világon.
Nyomornegyedek nemcsak a város körüli favellákra terjednek ki, elhagyott és be nem fejezett, akár 45 emeletes toronyházakban is a szebb jövőre várnak.
Caracas Venezuela fővárosa, közigazgatási, gazdasági és kulturális központja. Lakosainak száma a külvárosokkal együtt 5,1 millió, míg a tulajdonképpeni történelmi városközpont a Libertador kerület lakossága 1,9 millió. A világ 10 legveszélyesebb városa közé tartozik, ahol 100.000 emberre évente 130 gyilkosság jut.
A Dávid-torony irodaháznak épült, de a szerkezetkész, 45 emeletes toronyházat húsz évvel ezelőtt félbehagyták. Azóta a nyomor torzójaként emelkedik a város fölé. Becslések szerint 750 szegény család költözött be az épületbe, akik ebben a furcsa, függőleges nyomornegyedben élnek.
Munkám egyik része, hogy másként látom a világot, mint mások. Időnként mint író. Máskor mint tudományos szerkesztő. Egyébként mint érdeklődő ember.
Toochee blogzin
Mottó: A világ érdekes! Szép, meglepő és mulatságos dolgok a földgolyó minden tájáról.
További blogjaim:
Macskaőrség |
Szem-szájnak |
Napi videó