A világ leggyorsabb babakocsija
Mennyire kell őrültnek lenni ahhoz, hogy az ember a leggyorsabb babakocsi rekordjára vágyjon. Márpedig az angol Colin Furze pont ezt a csúcsot igyekszik meghódítani. Már fűződik néhány Guinness rekord a nevéhez, a a legnagyobb máglya (2006), a leghosszabb motorkerékpár (2008) és a leggyorsabb mozgóképes robogó (2010). Most újabb célt tűzött ki magának.
A babakocsival nem lehet lépést tartani, ezért a szülő (vagy inkább már sofőr) két kis platón áll. A babakocsiban egy láncáttét adja le a tízlóerős motor erejét. Nem maradhat el a négysebességes váltó sem. Ezek után nem megleő, hogy a baba 50 kilométeres sebességgel száguldhat. Furze bízik benne, hogy a járgánnyal elérheti a 80 kilométeres sebességet is.
A babakocsit már ki is próbálta, de ezt közúton a KRESZ szabályok miatt nem próbálhatta ki, és egy magánút tulajdonosától kapott engedélyt a kísérletre.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a több mint tízezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
Ezt láttad már?
Szem-Szájnak gasztroblog: A férfi álma szendvics
Napi videó: A világ legalacsonyabb autója
Napi fotó: Sosem késő elkezdeni
Korábbi bejegyzésekből ajánljuk:
(via gizmodo)
Extrém babakocsifesztivál
Merthogy ilyen is van. Krasznodar Oroszország déli részén, a Kaukázus előterében, Kubány folyó síkságán található, több mint félmillió lakosú nagyváros. Itt rendezik meg évente a hagyományos babakocsi fesztivált, felvonulást, és versenyt. A felvonulók minden elképzelhető módon átalakítják a kocsikat, hogy mindenre hasonlítsanak, csak eredeti funkciójuk ne lehessen következtetni. Természetesen a "kocsikísérők" is mindenféle jelmezbe bújnak. A felvonulókat zsűri bírálja el és a nyertesek értékes ajándékokat kapnak.
Virtuális testcsere
Az emberi agy nagyon könnyen becsapható. Ezen alapul a mozi, mint technológia, de a bűvészek is ebből élnek meg.
Az agy átveréséhez Svédországban a virtuális valóságot hívták segítségül. A Karolinska Orvosi Egyetem munkatársai egy próbababa fejére két CCTV kamerát, a kísérleti alany fejére képernyős sisakot tettek. Az alany úgy látta, mintha a próbababa teste a sajátja lenne.
Ekkor a próbababa és az alany hasát is ugyanott megérintették egy pálcával. Pár perc után az alany sajátjaként fogadta el a próbababa testét. A következő kísérletben egy másik személyre erősítették a kamerát, aki kezet fogott a kísérleti alannyal. Bár a sisakmonitoron saját magát látta, mégis az idegen testet fogadta el sajátjaként. Ez az önbecsapás még akkor is működött, ha a két személy jelenősen eltért egymástól. Érdekes, hogy ez csak addig működött, amíg az idegen test emberszerű volt.
A tudósok ezzel a kísérlettel annak eredtek a nyomába, hogy az agy hogyan alakítja ki a képet saját magáról, milyen tényezők képesek ezt befolyásolni vagy torzítani. Ez komoly segítséget jelenthet az „énkép-zavarral” küszködők, például az anorexiások kezelésében. De szintén komoly az érdeklődés a robotika területéről is.