Toochee

Minden jó történetnek van valamilyen valós alapja. Ez igaz a zombikra is. A globális, az emberiséget elpusztító élőhalott invázió olyan népszerű téma lett, hogy egyre többen vannak, akik ezt elképzelhetőnek tartják. Vajon tudományosan mennyi alapja van ennek?

A modern apokaliptikus zombi sorozatoknak óriási a népszerűsége. A világot elözönlő élőhalottak és a túlélő emberiség harca a romokon egy különleges szubkultúrát alakított ki. A túlélés a maradékokból, a szemétből, a bármit hasznosítani elv különleges használati tárgyakat szült. Ennek leglátványosabb elemei a zombi ölő fegyverek. Mindegy, hogy mivel, de ütni, vágni, zúzni. Félelmetesek, embertelenek de mégis valahol különlegesek. Mint egy megelevenedett barbár középkor.

A városok húsz évvel az emberiség eltűnése után. A Playstation 4-re kiadott The Last of Us című játék kapcsán a fejlesztő Naughty Dog kiadott néhány olyan képet, amelyik európai nagyvárosok ismert építményeit mutatja meg, hogyan is néznének ki húsz évvel az ember eltűnése után. Az előtt képek eredeti fotók, amiket Photoshoppal alakítottak át a 20 évvel későbbi állapotra. Ijesztő távlat.

New Orleanst Formosan-termeszek milliói lepték el. A termesz-rajzás normális jelenség minden évben. De ilyen mértékű kirajzást eddig még nem figyeltek meg, szinte horrorfilmbe illő jelentek zajlottak le az utcákon és a házaknál. A tulajdonosok minden eszközzel megpróbálták felvenni a harcot az otthonokat elpusztító rovarokkal. A fotómegosztókat elárasztották a képek.

Tokyo Genso, vagyis Tokió Fantasy. Ez az álneve annak a japán művésznek, aki a világégés utáni Tokió romjait festi meg. A képeken látható összes hely létezik. A posztapokaliptikus látképek fényképek alapján készülnek, és digitálisan hozzák létre a pusztulás nyomait. A világ egyik legnagyobb, napjainkban élettel teli, nyüzsgő városa kihalt betonsivatag, az ember már eltűnt belőle. A természet visszafoglalja azt, amit az ember az évszázadok során elragadott tőle.