El lehet képzelni gonoszabb tréfát, mint fehérből feketévé válni egy fajüldöző rendszerben? Pedig megtörtént.
1973-ban Rita Hoefling élte a fokvárosi fehér háziasszonyok átlagos kiegyensúlyozott életét, és élvezte mindazt a jót, amit az apartheid rendszer a fehéreknek biztosított. Bár most divat a napbarnított bőr, évszázadok óta a bőrszín faji megkülönböztetés alapja. A huszadik század második felében Dél-Afrika a faji megkülönböztetés fellegvára volt, ahol a megkülönböztetést az állami törvények szintjére emelték. Külön éltek a fehérek és a feketék, külön buszokon utaztak, külön üzletekben vásároltak, külön padon ülhettek a parkban, külön wécét, strandot, medencét iskolát, kórházat használtak. A törvények gondosan védték a felsőbbrendű fehér fajt, az etalon a hófehér bőr volt. Itt a legkisebb bőrelváltozás is súlyos következményekkel járt. A más színűek közötti szexuális kapcsolatot bűncselekményként üldözték.
