Csak az Amazonas mentén él, és az ágak helyett  a törzsén nőnek a gyümölcsök. Ez a Jabuticaba.

 

Dél-Amerika egyik legérdekesebb gyümölcse a Jabuticaba (ejtsd: zsabutikábá), amely több néven is ismert: brazil szőlőfa, Jaboticaba, Jabotica, Guaperu, Guapuru, Hivapuru, Sabara és Ybapuru. Az Amazonas dzsungeleiben őshonos, de szubtrópikus élettere ellenére elviseli a gyenge és rövid fagyokat. Különlegessége, hogy termése nem az ágakon nő, hanem közvetlenül a fa törzsén.

Különleges virágai is itt nyílnak. A bogyók hamar elérik a 3-4 centis méretüket, majd, szép mélyzöld színről egészen sötétkékre-lilás feketére váltanak. A helyiek körül rendkívül népszerű, közvetlenül a fákról eszik.

A termés körülbelül akkora, mint egy szilva, de úgy néz ki, mint egy szőlőszem. 1-4 mag található benne, a gyümölcs húsa kocsonyás, fehér vagy rózsaszín, és édes. Héja bőrszerűen kemény, erős, és fanyar ízű.. Ennek megfelelően eszik: szétharapják, majd a kocsonyás belső kiszívják-rágják a héjból, amit a magokkal együtt eldobnak.

Elsősorban nyersen fogyasztják, azokon a vidékeken olyan népszerű, mint nálunk a szőlő. Nagyon gyorsan erjedésnek indul, ezét a piacokon ritkán látni, elsősorban közvetlen élőkörnyezetében fogyasztják.

Készítenek belőle lekvárt, süteményeket, bort, sőt erős likőrt is. A termés napon aszalt héjának főzete többféle betegség kezelésére alkalmas. Különlegessége, hogy több erős antioxidánst, gyulladáscsökkentőt, és rákellenes vegyületeket izoláltak a gyümölcsben.

 

A gyümölcsfa (portugál nyelven jabuticabeira) levelei fiatalon lazacszínűek, és utólag zöldülnek be. Ez egy nagyon lassan növő fa, amely inkább nedves, enyhén savanyú talajokat kedveli.

Csatlakozz hozzánk a Facebookon, mert van, amit csak ott találsz meg. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.