Kína, 1931, a Jangce folyó deltája. A csatornarendszer nem bírta elvezetni az áradó vizet, és ez volt a valaha feljegyzett legnagyobb áradás. A kanálisokból hat méter magasra tört fel a víz, és becslések szerint 3,7 millió ember halt meg.
A Jangce folyó a leghosszabb folyó Ázsiában. A maga 5980 km-ével az Amazonas, a Nílus és a Mississippi-Missouri után a Föld 4. leghosszabb folyója. Főleg Kína középső részének vizeit gyűjti össze. Vízgyűjtője mintegy 1 970 000 km², hússzor nagyobb, mint hazánk. Ezzel a 9. legnagyobb a világon. A Tibeti-fennsíkon, a Dzsürhen-hegységben ered 3500-5000 méter magasan kezdődik, majd a lapos területeken csorog végig. Itt tízévente van nagyobb áradás.
Ennek két oka van. Az egyik a fennsík magassága, amely gyorsan elvezeti a vizet a középső éls alsó régióba. A másik a sok nedvesség, amit a fennsíkra szállítanak a felhők a meleg Bengáli-öbölböl és az Indiai- óceánból.
A fő védelmet a parasztok által épített kanális rendszer jelenti. A folyó partján rétegezve építették az 1800-as években, így a százéves gátak hosszú ideig ki voltak téve az eróziónak, a magas vízállásnak, a földrengéseknek, és az áradásoknak.
1931-nyarán hatalmas viharok törtek ki a folyó fölött és környékén. Az özönvízszerű esőzés hamar túlterhelte az áradások ellen épített rendszert. A Dongting-tavat Kína legrégebbi kanálisai vették körül, amikor a kanálisok csődöt mondtak, és a falak átszakadtak, a Dongting hatalmas beltengerré vált. Egy kétemelet magas vízfal csapott le a vidékre. Becslések szerint 110 000 négyzetkilométernyi területet öntött el a víz. A vízszint a háztetők szintje fölé emelkedett, többek között olyan sűrűn lakott városokban, mint Nancsing vagy Vu hang. 51 millió ember, Kína akkori lakosságának negyede vált hontalanná. Ők voltak a szerencsésebbek. Kb. 145 000 ember halt meg az áradásban, és több millió ember az azt követő járványokban és éhínségben.
Vu Hang területe több mint négy hónapig állt víz alatt, a vízszint helyenként elérte a hat métert is. Mivel az ország hadban állt Japánnal, a helyreállítás akadozott, és nem volt elsődleges szempont, az új, erősebb infrastruktúra kiépítése. A japán megszállás, a második világháború, majd a polgárháború miatt csak 1949 után került sor.
Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a több mint tízezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.
Ezt láttad már?
Szem-Szájnak gasztroblog: A legegyszerűbb krémsajt recept
Napi videó: A valaha épült legkirályabb vizijárgány
Napi fotó: Ahogy nem akarsz egy épületben közlekedni
Korábbi bejegyzésekből ajánljuk:
A történelem legpusztítóbb gázrobbanása
Ezért robbannak az orosz lőszerraktárak
Mintha a világ robbant volna fel
