Toochee

Sokszor szóba kerülnek a jégkorszakok, amelyből több is volt a Föld történetében, a számunkra legismertebb kis jégkorszak a múlt század elején ért véget. De a valaha volt két legnagyobb jégkorszakhoz igencsak vissza kell mennünk az időben. Az első ideje még bizonytalan, kezdetét 2,7-2,2 milliárd évre teszik, a másik 800 millió éve kezdődött. és mindkettő évszázmilliókig tartott. A jég kiterjedését illetően azonban tudósok két táborra oszlanak. Az egyik csoport szerint a jég csaknem az egyenlítőig, az ötödig szélességi fok környékéig ért. A másik csoport szerint bolygónk teljesen befagyott, és kialakult a hógolyó-Föld.

A kriogenika, a halál utáni lefagyasztás alaposan megosztja, mint a tudós társadalmat, mint az átlagembereket. Csodás lehetőség, véli az egyik oldal, egetverő csalás, vág vissza a másik. De vajon kinek van igaza? Talán mindkettőjüknek.

A halálos betegeknek jelenthet reményt, ha felfüggesztik életműködésüket addig, amíg meg nem találják betegségükre a gyógymódot. De azok is erre a fagyos sorsra juthatnak, akik elégedetlenek napjainkkal, és egy jobb jövőben reménykedve inkább ott akarnak élni.

A kriogén tartósítást halott embereken hajtják végre, közvetlenül a halál beállta után. A testet fokozatosan lehűtik mínusz 196 fokra, majd folyékony nitrogénnel töltött, speciális hőálló tartályokban "várják kiolvasztásukat, és életre keltésüket.

Ha esélye lenne arra, hogy visszatérjen az életbe, miután évtizedeket töltött folyékony nitrogénben, Ön megtenné? Nagyon sokan igen. Szerintük ez egy remek lehetőség, és ha az esély a sikerre csak egy a millióhoz, vagy akár 1 a tízmillióhoz, már akkor is megéri. Emberek százmilliói lottóznak hétről hétre, pedig annak az esélyei sokkal rosszabbak. Akkor miért ne? A módszer egyszerű.

A képen látható póló ránézésre semmiben sem különbözik hétköznapi társaitól. De két, szemmel nem látható "apró" különbséggel bír. Az egyik az ára: 12 000 dollár, vagyis kb. kettő és fél millió forint. A másik, hogy golyóálló.

Nem hiszem hogy sokan gondolkoztak már el azon, mi is lenne akkor, ha nem lenne kísérőnk a Hold? Milyen következményei lennének ennek? Tény, hogy nem lennének azok a romantikus nyári andalgó séták a holdfényben. De a következmények ennél sokkal súlyosabbak.

Ki ne álmodozott volna arról, hogy eljusson azokra a helyekre, amelyeket a filmekben látott. Ez ma már sokkal könnyebb, mint gondolnánk.

Generációm legmeghatározóbb filmes élményei között előkelő helyen áll, a Csillagok háborúja és az Elveszett frigyláda fosztogatói. Ámulva olvastuk, hogy Petra városa, és az ahhoz vezető kanyon nem Spielberg agyszüleménye, a Tatooin bolygó föld alatti otthonai sem Lucas fantáziáját dicsérik. Mind a két hely létezik, és ezek természet (illetve ember-) adta szépsége ihlette meg a filmeseket. Sokan gondolták akkoriban, ezt nekem is látni kell.

Egy olyan hétköznapi fogalom, mint az eső, sokkal vadabb formában jelenhet meg, ha elhagyjuk a Földet, és kilépünk az űrbe. Más bolygók légköre más kémiai anyagokból áll, bár a légkör fizikája azonos, az itt kialakuló esők lehet, hogy nem vízpárából képződnek, nem csak veszélyesek, hanem akár halálosak is lehetnének az ember számára. Bár igazi gyilkos hatásukat talán soha nem érezhetjük. Nézzük meg a gyilkos esőket egy holdon, egy bolygón és egy csaknem csillaggá vált gázgömbön.

A naprendszer anyagának legnagyobb részét -- tulajdonképpen csaknem az egészet - maga a Nap teszi  ki. A természetben előforduló 92 elem többségét már azonosították a központi égitestünk színképében. Sok elem csak nyomokban fordul elő, de földi mértékkel mérve még ez is elképzelhetetlen nagy mennyiség.

Egy bizonyos Nabed Juszuf nevű csillagász kiszámította, hogy a Napban 9 aranyatom jut minden trilliónyi (1 000 000 000 000) hidrogén atomra. A Nap tömegét két oktillion (egész pontosan 1,9891x10 a huszonhetediken) tonnára becsülik, ez azt jelenti, hogy néhány kvadrillió (10a tizenhatodikon) tonna aranyat tartalmaz központi égitestünk. Ez kb. olyan 300 sextillio (3x10 a huszonharmadikon) dollárt érhet (feltéve, ha nem számoljuk, hogy nagy mennyiség piacra kerülése esetén esik az ár). A nap aranytartalmának néhány 100 billiomod részével kifizethető lenne mondjuk az Egyesült Államok éves költségvetési hiánya.

Rablástól nem kell félni, hiszen ennél jobban nem őrizheti senki. Az más kérdés, hogy nincs tulajdonosa sem.