Toochee

Így dolgoznak a sminkesek a Sétáló halott című sorozat forgatásán:

Lépésről lépésre:

Hans Zimmer német zeneszerző és zenei producer Hollywood egyik legkiválóbb alkotója Több mint 100 filmhez komponált zenét, beleértve olyan nagysikerű mozikat, mint az Oroszlánkirály, Gladiátor, a sötét lovag, a Da Vinci-kód, vagy a Sherlock Holmes.

Nem egy hagyományos stúdióban alkot, hanem egy egészen különleges, megragadó stílusú dolgozószobát rendezett be magának. Íme Zimmer titkos műhelye, ahol a dallamokat komponálja:

Ugyanaz, de valahogy mégis más...

A fotósorozat végére magyarázatot kapsz. Vigyázz, megdöbbentő képek is szerepelnek a sorozatban:

Taylor Morris és Danielle Kelly szerelme még a gimnáziumban kezdődött. Amikor Taylor az amerikai hadsereg robbantási szakértője lett Virginiába költöztek. 23 évesen az afganisztáni Kandahárban szolgált, amikor idén, május 13-án rálépett  egy házi készítésű aknára. A bomba felrobbant. Elvesztette kezeit és lábait, de életkedvét és a feleségét nem. 5 hónappal a baleset után újra jár, és boldogan él feleségével.

Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a több mint tízezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

Ezt láttad már?

Szem-Szájnak gasztroblog:    Áztatva a legjobb

Napi videó:   Óvatosan a vízággyal

Napi fotó:  Áradás előtt és után

Korábbi bejegyzésekből ajánljuk:

A természet csodái: a szerelem-alagút

Valós szerelem – Virtuális személy

A természet csodái: A kínai Tündérhíd

(via navytimes)

Ilyen békeidőben nem igazán lehet látni ilyet. Egy tengeralattjáró által kilőtt torpedó elsüllyeszt egy amerikai hadihajót. Ez normális körülmények között háborús cselekmény lenne, de most csak egy hadgyakorlat csúcspontja volt az esemény.

RIMPAC 2012 egy többnemzetiségű haditengerészeti gyakorlat. 23 országból 45 hadihajó, 100 repülőgép és több mint 20 000 katona vesz részt. A világ legnagyobb multinacionális haditengerészeti gyakorlatát immáron 23. alkalommal rendezik meg. A hadgyakorlaton egy ausztrál tengeralattjáró megtorpedózta az amerikai haditengerészet kiselejtezett Kilauea nevű hajóját.

Rejtélyes kört találtak a tenger fenekén. A nem túl mély, mindössze 25 méteres víz fenekén közel két méter átmérőjű, titokzatos mintázatú kört fedezett Fel Yoji Ookata.

Yoji Ookata japán fényképész, aki annak szentelte az egész életét, hogy feltárja a Japán-tenger titkait, 21 évesen tett búvárvizsgát, és a következő ötven évet a vízalatti fotózásnak szentelte.

Nemrégiben, amikor az ország déli felében Amami Oshima közelében merült, akkor vette észre azt a foltos valamit, amilyennel még soha nem találkozott.  A hullámzó homokban furcsán szabályos geometriai minta tűnt fel. A jelenségre nem talált magyarázatot, ezért filmesekkel újra visszatért a helyszínre.

Nem kell egyből ufókra gyanakodni, a csapat érdekes megoldást talált a rejtélyre. A furcsa ábra készítője egy kis gömbhal volt. A mindössze néhány centiméter hosszúságú állat úszik fáradhatatlanul éjjel-nappal, hogy létrehozza alkotását.

Gondos megfigyelés után a csapat megtalálta a körök magyarázatát is. A nőstény halak vonzódnak a hím által felépített hegyekhez és völgyekhez. Ha összejön a frigy, a nőstény a kör közepén rakja le az ikráit.

A rajzolat az óceán természetes áramlatait szabályozza, és ezzel védik a kényes utódokat. A tudósok úgy találták, a nagyobb bordákra jobban buknak a nőstények, nagyobb a párosodás esélye.

Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a több mint tízezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

Ezt láttad már?

Szem-Szájnak gasztroblog:    Könnyű őszi ebéd

Napi videó:   Minden álma valóra vált...

Napi fotó:  Átsétálnál alatta?

Korábbi bejegyzésekből ajánljuk:

Privát mini tengeralattjáró

Piknik a tengerparton

Barlang-étterem kilátással a tengerre

(via twistedshifter)

Kína, 1931, a Jangce folyó deltája. A csatornarendszer nem bírta elvezetni az áradó vizet, és ez volt a valaha feljegyzett legnagyobb áradás.  A kanálisokból hat méter magasra tört fel a víz, és becslések szerint 3,7 millió ember halt meg.

A Jangce folyó a leghosszabb folyó Ázsiában. A maga 5980 km-ével az Amazonas, a Nílus és a Mississippi-Missouri után a Föld 4. leghosszabb folyója. Főleg Kína középső részének vizeit gyűjti össze. Vízgyűjtője mintegy 1 970 000 km², hússzor nagyobb, mint hazánk. Ezzel a 9. legnagyobb a világon. A Tibeti-fennsíkon, a Dzsürhen-hegységben ered 3500-5000 méter magasan kezdődik, majd a lapos területeken csorog végig. Itt tízévente van nagyobb áradás.

Ennek két oka van.  Az egyik a fennsík magassága, amely gyorsan elvezeti a vizet a középső éls alsó régióba. A másik a sok nedvesség, amit a fennsíkra szállítanak a felhők a meleg Bengáli-öbölböl és az Indiai- óceánból.

A fő védelmet a parasztok által épített kanális rendszer jelenti. A folyó partján rétegezve építették az 1800-as években, így a százéves gátak hosszú ideig ki voltak téve az eróziónak, a magas vízállásnak, a földrengéseknek, és az áradásoknak.

1931-nyarán hatalmas viharok törtek ki a folyó fölött és környékén. Az özönvízszerű esőzés hamar túlterhelte az áradások ellen épített rendszert. A Dongting-tavat Kína legrégebbi kanálisai vették körül, amikor a kanálisok csődöt mondtak, és a falak átszakadtak, a Dongting hatalmas beltengerré vált. Egy kétemelet magas vízfal csapott le a vidékre. Becslések szerint 110 000 négyzetkilométernyi területet öntött el a víz. A vízszint a háztetők szintje fölé emelkedett, többek között olyan sűrűn lakott városokban, mint Nancsing vagy Vu hang. 51 millió ember, Kína akkori lakosságának negyede vált hontalanná. Ők voltak a szerencsésebbek.  Kb. 145 000 ember halt meg az áradásban, és több millió ember az azt követő járványokban és éhínségben.

Vu Hang területe több mint négy hónapig állt víz alatt, a vízszint helyenként elérte a hat métert is. Mivel az ország hadban állt Japánnal, a helyreállítás akadozott, és nem volt elsődleges szempont, az új, erősebb infrastruktúra kiépítése. A japán megszállás, a második világháború, majd a polgárháború miatt csak 1949 után került sor.

Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a több mint tízezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

Ezt láttad már?

Szem-Szájnak gasztroblog:   A legegyszerűbb krémsajt recept

Napi videó:   A valaha épült legkirályabb vizijárgány

Napi fotó:  Ahogy nem akarsz egy épületben közlekedni

Korábbi bejegyzésekből ajánljuk:

A történelem legpusztítóbb gázrobbanása

Ezért robbannak az orosz lőszerraktárak

Mintha a világ robbant volna fel

Placebo, nocebo, öngyógyítás. Önbecsapás. Pszichológiai jelenség, vagy valós gyógyító képesség rejtőzik bennünk? Az orvostudomány régóta keresi a választ a kérdésre.

Úgy tűnik, mintha az ember kilógna az állatvilágból. Viszonylag könnyedén leszünk betegek, komoly fájdalmaink vannak. Gyakran fordulunk orvoshoz, de gyakran előfordul, hogy ők sem tudnak segítani. De mintha az állatoknál nem így működne. Ha csak a körülöttünk élő állatokat figyeljük, mát tapasztalunk. Sokkal ritkábban lesznek betegek, mintha a sérülések se fájnának nekik annyira, és komoly betegségekből képesek felgyógyulni orvosi segítség nélkül. Valóban így van ez, vagy csak rosszak a megfigyeléseink?

Mi óvjuk magunkat a legkisebb sérüléstől is, fertőtlenítjük sebeinket, gyógyszereket szedünk. Egy kutya, macska, egy szarvas, vagy akár a halak is komolyabb sérülés esetén is képes minden külső segítség nélkül felépülni. Erre bizonyíték az állatokon visszamaradt komoly hegek. (Persze itt most nem számoljuk azt az esetet, ha sérülése miatt egy ragadozó kapja el.) Az állatoknak miért megy ez, nekünk miért nem? Nem vagyunk rá képesek? Vagy ez is csak a civilizáció egyik következménye, hogy elveszítettük ezt a képességünket?

A kérdés nem egyszerű. A civilizációnak köszönhetően elszakadtunk természetes közegünktől, elfelejtettük az ott szerzett képességeinket. Hol van már a hajdani szagló- és ízlelő-képességünk, a hallásunkról már ne is beszéljünk. Ráadásul a civilizációs környezetünk, az együttélés, a zsúfoltság, a sokszor nem „emberi” mesterséges körülmények, nem nekünk, hanem a betegségeknek kedveznek.

De valami mégis van. Tudatosan nem tudjuk irányítani, nem tudjuk beindítani, de spontán módon gyakran működik. Erre nagyon sok példát ismerhetünk. Sokáig kételkedtek a létezésében, de végül az orvostudomány véletlenül, mondjuk úgy, a kutatások melléktermékeként igazolta. Ez a Placebo-hatás.

A latin kifejezés: placebo azt jelenti, hogy "tetszeni fogok". A 14. században így hívták azokat az embereket, akiket temetéskor a család azért bérelt, hogy a közvetlen rokonság mellett az elhunytat sokan elsirassák. Orvosi értelemben a placebo 1811-ben jelent meg, amikor egy orvosi lexikonban úgy szerepel, ez olyan gyógyszert jelent, melyet főleg azért adnak, mert tetszik a betegnek, és nem azért, hogy meggyógyítsa.

A második világháborúban egy Henry Beecher nevű amerikai aneszteziológus ápolónője –– miután kifogytak a fájdalomcsillapítóból – csak sóoldatot adott az egyik sérült katonának. Meglepetésre az ál-fájdalomcsillapító csökkentette a sérült katona fájdalmát, és megakadályozta a sokk kialakulását. A háború után Beecher 1955-ben publikálta nagy visszhangot keltett „The Powerful Placebo” tanulmányát. Érdekesség, hogy egyes vélemények szerint Beecher a placebo-hatást és azt a tényt, hogy a hatóanyag nélküli tabletták is beindíthatják az emberi szervezet gyógyulását, problémává tette, és ezzel a démonizálással saját felfedezését ölte meg. A Placebot gyakran negatív értelemben, amely megszülte a Placebo-paradoxont. Nem etikus placebót használni a gyógyításnál mert, az megtéveszti a beteget, mert nem gyógyszert kap. De ugyanúgy nem etikus „nem használni olyasmit, ami gyógyít”.

 A placebo-hatás

A placebo-hatás kutatását a gyógyszerkísérletek hozták el. Beecher tanulmányának hatására az amerikai kongresszus 1962-ben törvényt hozott a gyógyszerek kötelező teszteléséről. A klinikai tesztekben a placebo egyik célja az új hatóanyagok tesztelése. Ha egy hatóanyagtól valakinek javul az állapota, de nem lehet tudni, hogy a gyógyszeres kezelés tudata, illetve a gyógyszerbe vetett hit, vagy pedig valóban a gyógyszer fiziológiai hatása okozta nála a javulást, akkor érdemes kísérlethez folyamodni. Ilyenkor a betegek egyik csoportjának valódi hatóanyagot adnak, a többieknek pedig placebót – miközben egyik csoport sem tudja, hogy valódi gyógyszert kap-e vagy sem. A hatóanyag hatása akkor tekinthető igazoltnak, ha a valódi gyógyszerrel kezeltek nagyobb mértékben javulnak, mint a kontrollcsoportok. Szintén érdekesség, hogy a vizsgálat eredményében szerepe lehet annak is, hogy az orvos tudja-e, hogy a betege hatóanyagot kapott, vagy placebot. Ezért vezették be a dupla vakteszteket, ahol az orvos sem tudja, a kísérlet alanya mit kapott.

A vizsgálatok megdöbbentő eredményeket hoztak. A placebós csoportban a gyógyulási arány gyakran megközelíti (sikertelenebb termék esetén meghaladhatja) a tényleges gyógyszert szedő csoportét. A betegek nagy részének állapota javult szőlőcukor-tablettáktól vagy az infúzióban kapott fiziológiás sóoldattól. A kísérletek óriási száma igazolta az eredményt.

Úgy mondják: „A jó orvosság vagy csíp, vagy keserű, vagy drága”. Ez valóban így van. A gyógyszer hatását a farmakológiai hatáson kívül más tényezők is befolyásolják: a gyógyszer jellemzői (ár, íz, alak, szín, név, kiszerelés); a beteg jellemzői ( iskolázottság, kor, műveltségi szint, személyiség, eddigi tapasztalatok); a gyógyszert felíró jellemzői (hírnév, személyiség, státusz, tekintély, életkor , bőrszín ); a környezet, amiben a gyógyszert felírták ( rendelő, laboratórium ); a társadalmi, gazdasági és kulturális környezet.

Erre már számtalan konkrét példa van. Ugyanaz a gyógyszer hatásosabb, ha fehér vagy piros színű, mintha zöld. Egy híres orvos „kezei” között jobban gyógyulnak a betegek, az ő általa felírt ugyanaz az orvosság jobban gyógyít. Az egészségügyben azért van továbbra is mindenki fehérben, mert a betegek számára ez az „orvosi” környezet. A szakrendelőben adott ugyanaz a kezelés jobb eredményeket hoz. A keserű gyógyszer, ha megédesítik, kevésbé hatásos. És még hosszan lehetne sorolni a példákat.

Szintén érdekes az aktív placebohatásnak nevezett jelenség. A betegeknek szükségük van a gyógyszerek mellékhatásaira, mert ettől érzi úgy, hogy gyógyszert kapott. Hogyha a mellékhatásokból a beteg rájön, hogy aktív szert kapott, ez általában további járulékos, akár huszonöt százalékos placebohatással jár együtt.

Ezek után több kérdés merül fel? Valóban betegek vagyunk és a testünk, az agyunk gyógyítja meg önmagát. Vagy a betegségek egy részét csak „képzeljük”, az agy okozza a tüneteket? Ha agy agyunkat meggyógyítjuk, akkor a testi tünetek is eltűnnek. Az orvostudomány legnagyobb kihívása az lett, hogyan tudnák ezt a gyógyítás szolgálatába állítani. Ez lett az egyik legtöbbet kutatott terület. A kutatók próbálják felderíteni a hatásmechanizmust: hogyan gyógyítja meg a testet az agy.

 Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a több mint tízezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

Ezt láttad már?

Szem-Szájnak gasztroblog:    Padlizsánt a fagyasztóba

Napi videó:   Lufi a sütiben átverés

Napi fotó:  A halál almacsutkája

Korábbi bejegyzésekből ajánljuk:

Hallottál már a noceboról?

Ez a meleg megöl

A természet leggonoszabb tréfája

Ezt a fantom piramist - amelyet az árnyékok különleges játéka hozott létre - Olaszországban, Susa-völgyben, a Rocciamelone-hegyen fényképezte a szerencsés fotós.

Miles Morgan fényképész a vulkánok és a láva bolondja.

Egy-egy jó képért nemegyszer az életét is kockáztatja, amikor a lehető legközelebb megy a kitöréshez.

Előszeretettel dolgozik Hawaiin , ahol világ egyik legfiatalabb és legaktívabb vulkánja gyakorlatilag 1960 óta folyamatosan kitörésben van.