A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a New Wave Media Group Média és Kommunikációs Szolgáltató Kft.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a NEW WAVE MEDIA GROUP
Kommunikációs és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
Régi történet, hogyan bizonyította a pápának a XIII. százai firenzei festő, Giotto a művészi képességeit. VIII. Bonifác pápa hírvivőt küldött Giottóhoz, bizonyítsa be egy próbamunkával rátermettségét. Giotto a piros festékbe mártotta az ecsetét, és egyetlen mozdulattal egy tökéletes kört festett. Biztosította a hírvivőt arról, hogy ennek a mintának az értékét gazdái fel fogják ismerni. Amikor a pápa meglátta, azonnal megérezte, hogy Giotto felülmúlja korának összes festőjét.
Ez az anekdota azóta is a tehetség és a művészi tökéletesség példája. Épp ezért szabadkézzel tökéletes kört rajzolni manapság is óriási elismertséget hoz. Meglepő módon nem is ritka, aki képes erre. Erre lehet példákat találni az interneten is.
Furcsa egy faj az ember! Mit látnak az emberek akkor, amikor valamit látnak, látni vélnek, vagy belelátni akarnak? Gyakran a neveltetése, tudása, képzelete, hite, és a közeg, a amelyben él, az dönti el, mit lát.
Most már nem tarthat vissza saját és környezetünk tehetségtelensége. Vannak remek módszerek, amelyekkel a kreativitást tökéletesen lehet pótolni a vakvéletlennel.
A derülátóbb tovább él? Kitolható a halál időpontja? Hihetetlen, de a hit sok mindenre képes. Nem egy mindent átfogó jelenséggel állunk szemben, de a balszerencse-tudat, az adott időponttal kapcsolatos fokozott 'várakozás', 'elvárás' hatással lehet a történésekre.
Hányszor hallottuk már, hogy "de szeretnék örökké élni", vagy "Milyen jó lenne halhatatlannak lenni". Tényleg olyan jó dolog lenne ez? Nézzük meg ezt néhány másik szempontból, és kiderül, nem olyan felhőtlen boldogság örökké élni.
Ez a cím úgy hangzik, mintha Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvéből bukkanna fel. Vagy akár ez lehetne a következő kötet címe. De lehet, hogy épp oly megrendítő lesz a számunkra, mint a Vogon flotta.
2007. november 6-án Greenwich-i középidő szerint 14:25-kor a fenti címmel töltöttek fel egy mindössze 31 oldalas dokumentumot a Cornell egyetem tudományos eredményeket és elméleteket publikáló szerverére. A dokumentum - amely az arXiv:0711.0770v1 katalógus számot kapta - néhány napon belül a tudományos világot alaposan felbolygatta. Alig egy héttel később már a tekintélyes New Scientist is foglalkozott dolgozattal. A rövid dokumentum nem egyebet ígért, mint a világegyetemet leíró egyenletet.
A huszadik század második felének története az élet extrém formáinak felfedezése volt. A tudósoknak újabb és újabb fogalmakat kellett bevezetniük, hogy egyik-másik új baktérium éppen minek áll ellen. Csak néhány rövid példa.
A talaj mélyén is fedeztek fel hőtűrő életet. A nagy nyomású, 100 °C fölött is folyékony talajvízben élő organizmusokat hipertermofileknek nevezik. Köztük vannak olyanok, amelyek laboratóriumi kísérletben 120 °C fölött is életképeseknek bizonyultak. Ezek az organizmusok hidrogént lélegeznek be, és ként esznek.
Baktériumvadászat Dél-Afrikában 3500 méter mélyen,
Egészen a nyolcvanas évekig azt hittük, hogy a Titanic roncsa méltóságteljesen fekszik a tenger mélyén. A roncsot Dr. Robert Ballard és Jean Louis Michel egy közös amerikai/francia expedíció során találta meg 1985. szeptember 1-jén, hajnali 1:05-kor. Megdöbbenve fedezték fel, hogy a fém hajótestes fém cseppkövek lennének. Azóta már tudjuk, hogy ezt fémevő baktériumok munkája, és 60-80 év múlva a hajóroncs összeroskad, és végleg az enyészeté lesz. Így lettek ismertek a fémevő baktériumok.
A NASA múlt heti bejelentése felkeltette az érdeklődést az élet extrém megnyilvánulásai iránt. Az elmúlt évtizedekben több olyan élőlényt, életközösséget, és élőhelyet találtak a kutatók, amelyek alapjában rajzolják újra az élettérről, az élet lehetséges megnyilvánulásairól kialakított elképzeléseinket.
Ha ragaszkodunk az élet általunk ismert módjához, akkor a lehetőségek nagyon beszűkülnek. Először úgy gondoltuk, az élethez szabad oxigén, folyékony víz, és napfény kell. Ez utóbbi meghatároz egy bizonyos hőmérséklet tartományt. A konvencionális biológia 50 °C hőmérsékletet tekintett az élet felső határának.
A Yellowstone Nemzeti Park forrásának forró vízét az élőlények festik meg.
De az utóbbi évtizedekben nagyot változott ez a meggyőződésünk. Az első meglepetés az volt, amikor a Yellowstone Nemzeti Park 80 °C hőmérsékletű hévforrásaiban élő mikroorganizmusokra bukkantak. Ez alapjaiban rengette meg a régi dogmákat.
Az áttörést az 1977-es év hozta meg. A Galápagos-szigetek melletti lemeztektonikai árok kutatásán dolgozott az amerikai Alvin mélymerülésű tengeralattjáró. Feladata a régió geotermikus-geokémiai földerítésére volt. 24 merülése során egészen 2,5 km mélységig jutott. Legnagyobb meglepetésükre a tenger mélyén „füstölgő kéményekre” bukkantak, amelyekből több száz fokos, füstre hasonlító anyag tört elő, és gomolygott a felszín felé. A rejtély gyorsan megoldódott, a geotektonikus árok mélyén húzódó repedésekből forró víz áramlott ki, amely oldott ásványi anyagokban rendkívül gazdag: szénhidrogének, kénhidrogének, hidrogént és héliumot mutattak ki. A vizet ezek az oldott anyagok festették feketére.
A repedés alatt a földköpenyben viszonylag közel található a forró magma. A leszivárgó tengervíz felforr, ásványi anyagokat old ki, és újra a felszínre tör. A hideg tengervíz hatására lehűl, és kicsapódnak belőle az oldott anyagok. Ezekből épül fel a kémény.
Azonban nem egyszerűen gőz áramlik fel, hanem a víz úgynevezett szuperkritikus állapotban van: egyszerre nagyon magas nyomás alatt áll és extrém hőmérsékletű. Ilyenkor a vízgőz és a folyékony víz keveredik. Az elegy nehezebb lesz, mint a gőz, de könnyebb, mint a környező tengervíz, ezért jön létre ez a füstölés szerű hatás.
Fekete füstölő
A legmeglepőbb azonban a mélyben, teljes sötétségben, 110°C forróságban talált élővilág volt. A számunkra elfogadhatatlanul magas hőmérsékleten olyan élőlényeket, önálló közösségeket találtak, amelyek teljesen függetlenedtek a felszíni élettől. Az élet alapja nem a fotoszintézis, hanem a kemoszintézis (A kemoszintézis az a folyamat, amely során az élőlény a szervetlen anyagok eloxidálásával nyert energiával építi fel szervetlenből saját szerves anyagait.) Kemoszintézist folytató mikroorganizmusok egész seregére bukkantak, amelyeket meghökkentő külsejű egyéb lények fogyasztottak el, például közel méteres hosszúságú, kígyószerű állatok.
A fekete füstölők felfedezése újabb életterek lehetőségét kínálta a Naprendszerben és az univerzumban. Így került képbe az Európa, amelyet kilométer vastag jég borít. A Jupiter árapály-erői azonban nem kímélik a holdat, amely vulkanikusan aktív. Ezek következtében a jég alatt folyékony víz rejtőzhet, amely otthont adhat a füstölőknek és akár az élet kialakulásának. (Erről nagyon szemléletesen ír Arthur C. Clarke 2010, második űrodüsszeia című regényében.)
