Toochee

Emlékeinkkel nagyon felemás a viszonyunk. Egy részüket szeretnénk elfelejteni, míg másik részüket mindörökre élesen bevésni. Felejtünk, és újra eszünkbe jutnak dolgok. Ez csak véletlenszerű, de akár kívülről is lehet manipulálni.

Vannak,akik  nem érik be egy fejfával vagy sírkővel. De nem mindenhol találkozott az igény a jóízléssel.

Ha tetszik, lájkold, és oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz a több min nyolcvanötezer főt számláló közösségünkhöz a Facebookon, mert sok mindent csak ott, vagy azon keresztül találsz meg. További blogjaink, és minden egyéb, ami érdekes, de nem ér meg egy blogbejegyzést. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

(via)

Egyiptom régészeti hagyatékáról, a csodálatos műemlékekről rengeteg kép készült. De ritkán van lehetőség arra, hogy levegőből csodáljuk meg ezeket a helyszíneket. Átláthatjuk a hatalmas komplexumokat, miközben szembesülünk azzal is, hogyan illeszkednek be a tájba. Régi és újabb képek.

A házi kedvenc a halála után is a gazdival lehet.

A művész egészen különlegesen módon készített el egy emlékportrét. Az elesett katona fotóját nagyítóval égette bele a nyers fába.

A tervek biztos tápot adnak majd az összeesküvés elméletek kedvelőinek, akik hisznek Washington szabadkőműves tervezésében. Jó néhány motívum itt is felbukkan.

Ennél horrorisztikusabb betontömböt nemigen láthatsz.

Ez a kínai 99-es típusú tank szobor (emlékmű, makett) kizárólag lőszerhüvelyekből épült. Mérete megegyezik a valódi tankéval, megépítéséhez 48 356 darab, hadgyakorlatokon kilőtt lőszer hüvelyét használták fel.

Nem mindegy honnan nézed. A meglepetés az utolsó képen.

Éppen ötven éve, 1962-ben tartóztatták le Nelson Mandelát, békeaktivistát, az apertheid-ellenes politika aktivista. 27 évet töltött börtönben, majd a rendszer összeomlása után miniszterelnök lett. Az évforduló alkalmából Johannesburgban emlékművet emeltek azon a helyen, ahol letartóztatták. Az ötven évre 50 acéloszlop emlékeztet. A dél-afrikai művész, Marco Cianfanelli alkotása teljesen amorfnak tűnik, amíg meg nem nézzük egy bizonyos helyről. Az utolsó kép mindent elárul.

Némelyik szobor esetén kíváncsi lennék az alkotó lelkivilágára. Arról nem is beszélve, hogy ezeket vajon kik rendelték meg, és kik engedélyezték?