Toochee

Milyen lenne az ég, ha egy másik csillag körül keringenénk?

A Nap G-típusú csillag

Ennyi egy éjszaka Dubaiban, a Burdzs Kalifa felhőkarcoló hétcsillagos szállodájában. Az elnöki lakosztály minden elképzelést felülmúló luxusa.

Hollywoodban látszólag nem öregednek a sztárok, hála a vidék kiváló plasztikai sebészeinek. De szike és botox nélkül hogy nézne ki rajongásunk idolja 30 év múlva? Photoshop segítségével sikerült megöregíteni kedvenceinket. A pontos eredményt semmi sem garantálja, ezért reklamációt 2039. december 31-ig nem fogadunk el.

Sarah Michelle Gellar:

Brad Pitt:

Alkonyattól pirkadatig az Alföldön. Száguldjunk át az éjszakán egyetlen percbe sűrítve. Time Lapse a technika neve, magyar megfelelőt még nem igazán találtak rá, leggyakrabban időgyorsításnak hívják. A módszer abban egyedülálló, hogy nem videokamerával, hanem fényképezőgéppel készül. A több száz, vagy akár több ezer fényképből szoftverrel állítanak elő filmet.

Hajdú Lajos remekműve az Alföldön készült egyetlen éjszaka alatt. Több mint kilencszáz, harmincmásodperces expozícióval készült képet készített, majd fűzött egybe. A film bemutatja az alföldi éjszaka szépségét, a tejút fehérségét, a csillagos ég varázsát a tájjal ötvözve.

A Film a vimeo oldalán HD-ben is megtekinthető.

Csatlakozz hozzánk a Facebookon, mert van, amit csak ott találsz meg. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

Ha az egész univerzum él, akkor erősen pityókás lehet, mert a csillagközi térben rengeteg alkoholra bukkantak a csillagászok.

A csillagközi felhők sokféle dologból állhatnak, porból, gázokból, szervetlen és szerves vegyületekből. Némelyik ezerszer akkora, mint a naprendszerünk. Szilárd és sűrű magjuk olyan komplex molekulák kialakulását teszi lehetővé, amelyek jól ismertek az élő környezetben. Az egyik legfurcsább csillagközi felhő, amit a csillagászok találtak, etil-alkoholból áll, vagyis az általunk is jól ismert, és lelkesen ivott alkoholból. Kicsit olyan a hely, mint egy csillagközi sörfőzde.

Ilyen az elképzelhetetlen: ilyennek látta a holdfogyatkozást egy iráni csillagász.

Az ég olyan csodálatos tud lenni egy nyári éjszakán, amilyennek elképzelni sem tudjuk. Mert mi nem látjuk. A fényszennyezés, a piszkos levegő elfedi előlünk az ég csodáit. De a világ más eldugottabb helyein sokkal jobb a helyzet. Ezt a képet a június 16-i teljes holdfogyatkozás alatt készítette   Amir H Abolfath íráni csillagász, a hegyek között megbúvó Firuzkuh település közelében. A fényképen semmilyen trükköt és módosítást nem hajtott végre Ahhoz hogy meg tudja örökíteni a látványt, 7 darab 30 másodperces expozíciójú képet kellett összemásolnia.

A képet a tejút uralja, a narancsszínű gömb a Hold. Az alsó képen látható számok a Messier-katalógusban szereplő nyílt halmazokat, gömbhalmazokat és ködöket mutatják. Akit részletesen érdekelnek az objektumok, itt megtalálja. (forrás. Spaceweather)

Csatlakozz hozzánk a Facebookon, mert van, amit csak ott találsz meg. Linkek, fotók, videók, rövidebb és hosszabb infók, vagyis bővebb tartalommal várunk rád.

Ezt láttad már?

Vonattal a Marsra

A naprendszer legnagyobb aranylelőhelye

Gyilkos esők

A Föld halott kőgolyó lenne

Ne hagyd ki a többit sem (ugrás a főoldalra)

Sokan azt hiszik, az origami nem más, mint madarak réges-régen kitalált hajtogatása újra és újra. A valóságban ez az ősi japán művészet ma is él és megújul. Mi sem bizonyítja jobban, mint néhány (eléggé őrült) Star Wars rajongó itt látható műalkotásai:

Sokan észre sem veszik, hogy nagyvárosaink annyi fénnyel szennyezik környezetünket, hogy már a csillagok is alig látszanak az égen. Ezért jöttek létre a csillagos égbolt rezervátumok.

Így karácsony idején többet nézünk fel az égre, és gyakrabban firtatjuk, hol is a helyünk az univerzumban. Azonban a világegyetemben a léptékek emberi ésszel felfoghatatlanok. De próbáljuk megérteni a környezetünk méreteit. Meglepő, hogy mennyire torz kép él bennünk naprendszerünk bolygóiról és a csillagokról.

Az űrben a méretek a távolságok olyan hatalmasok, hogy az emberi az szinte nem is képes felfogni. Legkönnyebben akkor értjük meg a valóságot, ha van viszonyításialapunk. A képeken arányaiban tudjuk megérteni a bolygók és csillagok méreteit.

A naprendszer kőzetbolygói: a Föld, a Vénusz, a Mars, a Merkúr, és (azóta plutoiddá lefokozott) Plutó. A Vénusz csak kicsit kisebb, mint a Föld, de meglepően apró a testvérbolygónak számító Mars.

Íme a gázóriások: a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. Előttük az előző képen látott kőzetbolygók.

A képre felkerült a Nap is. A gázóriások jól látszanak, de a kőzetbolygók épphogy még észrevehetőek.

Lépjünk ki a naprendszerből, jöjjenek a csillagok. A föld eltűnt a képről, a Jupiter akkora, mint egy képpont. A Nap eltörpül a vörös óriáscsillagok, a Szirius, a Pollux és az Arcturusz mellett.

Jöjjenek a gigászok. A Nap már nem is látszik, mérete csupán 1 képpont. A vörös óriások is eltörpülnek. Íme a Rigel, az Aldebaran, és a Betelgeuse. A képen a legnagyobb az Antares, a Skorpió csillagkép legfényesebb csillaga, szuperóriás.

Az Antares változócsillag, kb. 600 fényévnyi távolságra van. Sugara 300 millió kilométer. Ha a Nap helyére tennénk, a felszíne a Mars pályáján túl esne.

Sajos a képsorozat alkotói itt megálltak, és a kék óriások, valamint a kék szuperóriások  nem kerültek bemutatásra.

És most nyugodtan elmélkedhetünk saját fontosságunkon.

Ne hagyd ki a többit sem.